A kokárda a nagy francia forradalom(1789) ideje alatt alakult ki, kitalálója valószínűleg La Fayette márki (aki a forradalmak, zavargások, háborúk kirobbantásával is „vádolt” szabadkőművesek közé tartozott). Az akkor népszerűvé váló nacionalizmusnak köszönhetően hamar elterjedt szélesebb körökben, és nemzeti jelképpé vált.

Ahhoz, hogy Magyarországon is elterjedjen, szintén egy forradalomra volt szükség.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt vált népszerűvé a magyarok körében.  A franciáktól eltérően mi nem a kalapunkon, hanem a szívünk felett, a ruhánkon hordjuk.

A magyar kokárdát március 15.-én szoktuk viselni, vagyis csak az viseli, akinek ez a nap nem csak annyit jelent, hogy nem kell iskolába menni. Természetesen én is örülök, hogy hétfőn nincs suli, de aki annyira nem képes, hogy 3 napra feltűzzön a kabátjára egy kis textil darabot, az…

            Viszont ami most jön, arról kevesen tudnak. A kokárdakészítésnek meg van a szabálya. A kokárdák leggyakrabban a nemzeti zászlók színeit tartalmazzák, a nemzeti színű szalag meghajlításával jön létre. Ahhoz, hogy a hajlítás után a piros-fehér-zöld jöjjön ki kétoldalt, a szalagot úgy kell meghajlítani, hogy a zászló felső (vagy függőleges csíkozás esetén a bal oldali) színe legyen belül. Amit mi használunk, az az olasz kokárda.

Már a ’48-as forradalom idején is volt aki hibásan használta, bár akkor még nem volt ennyire általános. Nem tudom, de szerintem manapság már nem is lehet venni olyan kokárdát, ami a rendes magyar kokárda.

Most, hogy ennek tudatába vagytok, tudom, hogy rögtön tűt és cérnát ragadtok, és a háztartásban lévő összes kokárdát szépen átvarrjátok. Nagyon helyes. Öröm lesz nézni, hogy 4-5 nap múlva már mindenkin a helyes kokárdát látom.